Voilá a receptek, amikre a szavamat adtam. Rögtön kettő, mert az utóbbi időben sok volt a blabla.
Mindegyik nagy családi slágerétel.
1) A carbonara apukám nagy kedvence. /Hogy-hogy nem, de ha hazalátogatunk, a hűtőben –ártatlan utalásként- mindig lapul friss tojás, bacon, és –bár nem túl autentikus-, de hagyma és tejszín is. Ebből következően Mónak nem kell sokat gondolkoznia azon, hogy milyen tésztát készítsen a családomnak./
A következőkben nem az apukám kedvéért feltuningolt, magyarosított verzió receptjét osztom meg. Maradok az eredeti olasznál. Jobban kedvelem tejszìn nélkül, pedig én legszìvesebben azt kortyolgatnék vìz helyett is.
Nem egy könnyű fogás, amiről már a neve is árulkodik: régen szénbányászok közkedvelt, laktató és gyors élelme volt.
Spaghetti alla carbonara
Hozávalók (4-5 főre):
- 500 g tészta
- 5 tojás (3 egész + 2 sárgája)
- 1 csomag bacon
- reszelt parmezán vagy pecorino
- számottevő mennyiségű, frissen őrölt bors
- só
- olívaolaj
A tésztát sós, forrásban lévő vízbe tesszük. A szalonnát felkockázzuk (talján barátaink guanciale-t használnak, ami egy borsborítású pofaszalonna, de ennek hiányában tökéletesen működik a füstölt bacon is) olajon, serpenyőben megpirítjuk. Egy külön tálkában keverjük össze a tojásokat parmezánnal, sóval és borssal. A tészta főzővizéből öntsük nyakon pár evőkanállal a megpirult szalonnákat, majd szedjük rá a leszűrt tésztát. Célszerű egy kis pohárral félretenni a sós, keményítős főzővízből, később, a krémesítésnél még jól jöhet. Forgassuk össze a spagettit a szalonnával, húzzuk le a tűzről, és gyors, folyamatos keverés mellett, fokozatosan adagoljuk hozzá a tojásos keveréket. Már ne melegítsük, nehogy rántottás tésztát kapjunk. Ha szükséges, - és szükséges, mert a tészta bőven magába szív majd a szószból- öntsünk rá egy kicsit a félretett vízből.
A tetejére menjen a szokásos parmezánreszelék.
2) A másik egy desszert, a Nutella torta, becenevén nutika. Mó kedvence. Minden születésnapjára ezt kéri, de könnyedén teremt alibi-ünnepnapokat is, hogy elkészítsem neki. A recept a húgom egyik barátnőjétől származik. Megunhatatlan, elronthatatlan, és sikerre van ítélve, aki elkészíti. Tipikusan az a sütemény, aminél minimális a ráfordítás és tripla a haszon. Egyszerű az elkészítése, de ha valaki megkóstolja, a rabjává válik, a készítőjét pedig piedesztálra emeli.
Legutóbbi a testvérem alkotàsa, diplomáját megünnepelendő. A fotókon làthatò torta az ő keze munkáját dicséri.
Hozzávalók az alaphoz:
- 250 g margarin vagy vaj
- 2 csomag kakaós keksz (360 g)
A krém:
- ¾ üveg Nutella (lehet más mogyorókrémmel helyettesíteni, de nem érdemes)
- 4 dl habtejszín
- 200 g étcsokoládé
- 200 g tejcsokoládé
A torta alapjához törjük össze a kekszet, keverjük el a felolvasztott margarinnal, majd nyomkodjuk le egy tortaforma aljára. Pihentessük hűtőben.
A gőzfürdő felett felolvasztott csokoládéhoz adjuk hozzá a szükséges mennyiségű Nutellát, hűtsük ki és keverjük bele a lazára vert tejszínt. Öntsük az alapra, tegyük egy éjszakára hűtőbe.
Testes, stramm kis desszert.
Rohanok futni. Megszállott lettem. A minap hajnali fél hatkor indultam háromkörös utamra. Most már minden kétséget kizáróan kijelenthetem, hogy a kerületben én vagyok az egyetlen futó. Drukkereim is vannak. Nemrég egy idő bácsi húzódott le a járdáról, utat engedve nekem. A csomagját elengedte, kezeit ökölbe szorította, a magasba lendìtette és utánam kiáltotta, hogy :"Ügyes vagy, kis csillagom!" Talán ma is összefutunk. Pesterzsébet egyetlen futója az egyetlen szurkolójával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése